Hétfőn Geréb Tünde jegyző küldte át a képviselőknek a helyi adó rendelet módosított előterjesztését. Kérte annak képviselői véleményezését, ill. azt, hogy a képviselők a módosított előterjesztést ne hozzák nyilvánosságra. Azonban ezt a kérését nem indokolta, és jogszabályt sem jelölt meg, amely a dokumentum zárt kezelésének jogalapját biztosította volna.
A módosított előterjesztéssel azonos tartalmú rendeletet időközben Krix Lajos a 10/2020. (XI.30.) sz. polgármesteri rendeletként elfogadta, amelyet az önkormányzat honlapján már közzé is tettek.
(Frissítés: az 535/2020. (XII.1.) sz. Kormányrendelet miatt a polgármester által hozott 10/2020. (XI.30.) sz. önkormányzati rendeletet (tinnyei helyi adórendeletet) a polgármester az 1/2021. (I.8.) sz. önkormányzati rendelettel módosította. Ennek megfelelően, az új, 2020. november 30-án elfogadott tinnyei adózási szabályok csak egy évvel később, 2022. január 1-jén lépnek hatályba, a 2021-es adózási évre az eddigi szabályok érvényesek.)
A jegyző alig több, mint 2 órát biztosított a képviselőknek a módosított előterjesztéssel kapcsolatos véleményük kialakítására és a visszajelzésre, ami – ha figyelembe vesszük, hogy munkanap lévén napközben a képviselők többsége civil munkáját végzi – nem igazán tette lehetővé a megfontolt, bölcs és alapos mérlegelést. Ennek ellenére a képviselők többsége visszajelzett e-mailen.
Rajtam kívül a többi képviselő mind elfogadhatónak találta a módosított változatot (Naszvadi Győző képviselő álláspontja nem ismert, véleményét nem osztotta meg a képviselő-testület tagjaival).
A tinnyei új helyi adórendelet módosított előterjesztésének támogatottsága:
| Név | IGEN (támogatta) | NEM (elutasította) | Tartózkodás |
|---|---|---|---|
| Balázsné Maródi Ildikó, képviselő | IGEN | ||
| Balogh Rita, alpolgármester | IGEN | ||
| Darázs Lászlóné, képviselő | IGEN | ||
| Krix Lajos, polgármester | IGEN | ||
| Ladányi Péter, képviselő | NEM | ||
| Naszvadi János Győző, képviselő | ? | ? | ? |
| Szopkó Csaba, képviselő | IGEN | ||
| Összesen: | 5 | 1 | 0 |
Bár a módosított előterjesztés az eredetihez képest már kisebb mértékű emeléseket tartalmaz, abban (megítélésem szerint) összességében még mindig túlzott mértékű és nem kiegyensúlyozott az adók emelése.
Ezért a magam részéről a módosított előterjesztést sem tartottam támogathatónak. Indokaimat a válasz e-mailben írtam meg a jegyzőnek és a képviselő-testület tagjainak. Főbb észrevételeim és javaslataim a következők voltak:
- Az eddig hatályos 9/2015. (XI.26.) sz. rendelet eddig jelentős kedvezményt biztosított az építményadóból legalább a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő (kisnyugdíjas) lakosok számára. Az új tervezetből ezt kihagyták, és sajnos kérésem ellenére sem tették vissza.
Az eredeti előterjesztésben foglaltak, ill. az ezzel kapcsolatos jegyzői álláspont számomra nem elfogadható, ha ezeket a helyzeteket az egyedi méltányosság eszközével kezelné az önkormányzat. Ezt több okból sem tartom helyesnek. - Az új (már elfogadott) adórendelet egy jól meghatározható lakóterület (Mediterrán-völgy) lakosait valószínűleg egységesen hátrányosan érinti a többi lakoshoz képest. Véleményem szerint ez sem helyes, akár még jogi aggályokat is felvethet. Ráadásul az érintett lakosoknak infrastrukturális hiányosságokkal kell nap mint nap szembesülniük (utak állapota, szennyvíz csatorna hiánya, internet elérhetőség hiánya stb.). Senki ne értsen félre, itt most nem az a lényeg, hogy ez most konkrétan melyik lakóterület, ez elvi kérdés. Azzal van bajom, hogy a megkülönböztetés egy jól meghatározható lakossági csoportra vonatkozik.
- Az elfogadott rendeletben különböző feltételek szerint számít közművesítettnek egy telek a magánszemélyek és a vállalkozások esetén, és a korábbi és legutóbbi javaslatom ellenére sem szüntették meg ezt a megkülönböztetést. Egyáltalán nem mindegy, hogy közműves vagy közmű nélküli telekről van szó, hiszen a közművesített telkekre kétszer akkora az adó. Magánszemélyek esetén az elektromos áram és a víz megléte (közvetlen bekötési lehetősége) már a magasabb adótétel alkalmazását írja elő, de vállalkozások esetén a szabályozás szigorúbb: az áramon és vízvezetéken kívül a szennyvíz csatorna és a vezetékes gáz elérhetősége is kell. Az is érdekes, hogy az eredeti tervezetben a vállalkozásoknál a vezetékes gázra még nem volt szükség, a módosított (és elfogadott) tervezetben már igen. Érdekes kérdés lehet, hogy mely vállalkozás(ok) tulajdonában álló telkek esetén nincs vezetékes gáz, ahol viszont van áram, víz és szennyvíz is. Vajon van(nak) ilyen(ek) Tinnyén? És a magánszemély tulajdonában álló telkekre miért nem ugyanezek a szabályok érvényesek?
- Az úttal nem megközelíthető telkek telekadójára korábban jelentős (50%-os) kedvezmény volt. Ennek hatályban tartása (vagy átalakítása) helyett az új (elfogadott) tervezetben az úttal nem megközelíthető telkek már teljes adómentességet élveznek. Véleményem szerint emiatt számos (befektetési, ill. vélhetően ingatlan spekulációs célból vásárolt) telek esetén így megszűnik a telekadó fizetési kötelezettség, ami hátrányos Tinnyének. Úgy gondolom, hogy nagyon nem szerencsés (és rossz üzenet) a sok esetben jelentős adótartozást felhalmozó adóalany(ok) számára ilyen változtatással „elengedni” az adót, miközben a korábbi tartozásaikat hagyják elévülni. Mindezek árát persze a rendesen fizető, jogkövető tinnyei adóalanyoknak kell megfizetniük. Ezért javasoltam, hogy a teljes adómentességet vegyék ki a rendeletből. Sajnos nem vették ki.
- Az idegenforgalmi adóból idén (2020. november 17-ig) 48 600 Ft folyt be. Nyilván minden befolyt adóforintot meg kell becsülni, de ebből az adónemből láthatóan nem folyik be annyi adó, amennyi indokolna bármilyen emelést. Ráadásul véleményem szerint Tinnyén, itt ezen a csodás természetközeli kis falucskában, pont az ilyen vállalkozási formákat kellene erősíteni, a túlzó méretű újabb iparterületek (GKSZ övezetek) kialakítása, vagy esetleges más ipari létesítmény, logisztikai központ, ill. gyárak/üzemek helyett. Javasoltam, hogy az idegenforgalmi adó ne emelkedjen, de az nem került bele a végső változatba.
- Felvetettem, hogy az adóemelés helyett inkább a jelenleg is fennálló, jelentős adótartozások beszedésére kellene sokkal jobban koncentrálni. Ha a jó gazda gondosságával nézve van elvi lehetőség a jogos adókövetelés beszedésére, viszont ezekkel a lehetőségekkel a hivatal nem él (és ennek következtében elévülnek ezek a tartozások), az igen komoly aggályokat, akár bűncselekmények gyanúját is felvetheti. Nem kevés összegről van szó: csak a tavalyi évben 11 243 869 forinttól esett el így az önkormányzatunk.
- Korábban javasoltam, hogy vessék el a vállalkozásokat terhelő iparűzési adó (IPA) emelését. A 1,5%-ról az eredeti tervezet 2,0%-ra emelte volna ezt az adófajtát, amely már olyan nagy mértékű emelés lett volna, hogy egyes vállalkozások megfontolhatták volna a vállalkozásuk áthelyezését más településre. Ez esetben pedig ezek a cégek semennyi iparűzési adót nem fizettek volna Tinnyének. Az elfogadott rendeletben végül benne maradt az emelés, de az eredeti elképzeléshez képest kissé csökkentett, 1,8%-os adómértékkel.
- Sok üres építési telek van Tinnyén. A jelenlegi adórendeletben eltörlésre került a 3 éves telekadó mentesség (is), ha a tulajdonos érvényes építési engedéllyel rendelkezik (építkezik). Úgy gondolom, ez a változás nem segíti elő az üres telkek beépülését (ennek következtében a későbbi várható többlet állami normatíva bevételt), ezért javasoltam a kedvezmény fenntartását. Mindhiába.
- Az új adórendelettől függetlenül javasoltam, hogy a tartósan nem fizető vagy nagy mértékű adótartozást felhalmozó adóalanyok adatai legyenek nyilvánosságra hozva a település honlapján. Erre megvan a jogi lehetőség, maga a NAV is rendszeresen közzé teszi a hasonló adatokat a honlapján. Ez is egyfajta „szankció”, ami a jogkövető gyakorlat felé terelheti az adóelkerülő és/vagy adótartozó adóalanyokat.
Az elfogadott adórendelethez is elérhetővé fogom tenni az online adókalkulátort, hogy Tinnyén mindenki könnyen, gyorsan és egyszerűen megtudhassa, hogy várhatóan mennyi adót kell majd fizetnie az új szabályok alapján.
Ennek elkészüléséig szíves türelmüket kérem.
Hír az Önkormányzat facebook oldalán
Szeretnék reagálni az önkormányzat (tehát nem a polgármester) facebook oldalán, a tegnapi napon az új adórendelet kapcsán megjelent, polgármesteri kijelentésre és néhány dolgot tisztába tenni. Erről a részről van szó:
[…] a hivatali szakapparátussal előkészített módosítási javaslatot a képviselők elé tártam munkaanyagként, a véleményüket és további javaslataikat kikérve. Az e folyamatra vonatkozó jogszabályokat nem betartva a munkaanyag – mintha képviselői ülésre történő előterjesztés lett volna – a lakosság elé lett tárva egyik képviselőnk által.
….Szeretném e helyen is megerősíteni azon véleményem, hogy az adónemek és annak mértékének meghatározása – figyelemmel a folyamatot szabályozó joghelyekre – nem társadalmi egyeztetési folyamat keretében történik. Pontosan azért vannak önkormányzati választások, hogy a megválasztott képviselők útján legyen a lakosságnak kontrollja és beleszólása a rendeletalkotási folyamatba. […]
Úgy gondolom, Krix Lajos fenti idézetének két utolsó mondata különösebb kommentárt nem igényel: ezek alapján a polgármester szerint csak 5 évente van beleszólása a lakosságnak a helyi rendeletalkotásba a választások útján, addig pedig mindenki maradjon csendben. Korábban is mondott már ilyesmit, de így leírva még nem láttam. (Az már más kérdés, hogy társadalmi egyeztetés nem is történt. Ha történt volna, az sem lenne jogszabálysértő, hiszen azt semmilyen jogszabály nem tiltja ilyen esetekben. Csak nem teszi kötelezővé.)
A polgármester első állítása viszont tényszerűen nem igaz. A polgármester semmilyen munkaanyagról nem beszélt (pláne nem olyanról, ami ne lenne nyilvános) a november 19-i levelében, amelyben az előterjesztést a képviselőknek megküldte. Azért használom az „előterjesztés” szót, mert maga Krix Lajos is pont ezt a szót használta. Így fogalmazott:
[…] Csatoltan küldöm a megalkotni tervezett, jövő évtől hatályos helyi adó rendelet tervezetet, amely a jogszabályi előírások betartására törekedve módosítja a korábbi szabályozás nehezen kezelhető, igazságtalan és/vagy diszkriminatív részeit.
Az előterjesztés tartalmazza azon szempontokat, amely a módosítás vezérelveit adja. […]
A lényeges mondat a következő: „… Az előterjesztés tartalmazza azon szempontokat, amely a módosítás vezérelveit adja. …”.
Tekintve, hogy
- minden előterjesztés annak elfogadásáig (tehát a döntésig) lényegében csak tervezet (mert a döntésig még bármilyen változtatáson áteshet, még módosító javaslatok/indítványok is születhetnek, amelyek szintén előterjesztésnek tekintendők, ily módon azok is nyilvánosak), hogy
- a “munkaanyag” szó egyébként nem is szerepel sehol a polgármester levelében vagy az anyagban (ahogyan az sem, hogy „nem nyilvános”), valamint
- az átküldött egyik fájl neve is „Előterjesztés.docx”,
a polgármester nagy nyilvánosság előtt tett kijelentése tehát nem felel meg a valóságnak, nem „munkaanyagként” küldte át az anyagot. A fentiekből következően azt (mint előterjesztést) jogszerűen hoztam nyilvánosságra, hiszen az előterjesztések a hatályos törvények szerint nyilvánosak. Olyannyira, hogy azokat nem is valamelyik képviselőnek, hanem az önkormányzatnak kellett volna a hivatalos honlapján közzé tenni (az előterjesztés benyújtásakor, tehát legkésőbb akkor, amikor a képviselők is megkapták azt). Tehát nem csak a döntés nyilvános, hanem az előterjesztés is, és mindkettőre vonatkozik a fenti közzé tételi kötelezettség.
De egyébként szerintem nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy az új (az eredeti tervekhez képest módosított) adórendeletet a polgármester elfogadta, így az elvileg 2021. január 1-től hatályos.
A polgármester facebookon megjelent posztja szerint „közös képviselői akarattal” történt a rendelet átdolgozása. Amennyiben arra gondolt, hogy minden képviselő elmondhatta (pontosabban leírhatta) a véleményét, annyiban igaz. Azonban azt is fontos megjegyezni, hogy a rendelet több lényeges pontját érintő javaslatot is megfogalmaztam, amelyek sajnos nem kerültek bele az elfogadott rendeletbe (emiatt nem is volt számomra elfogadható – a végleges változat sem), és hogy voltak konkrét kérdéseim, amelyekre (még) nem kaptam meg a jegyző vagy a polgármester válaszát.
És akkor jött a csavar
A tegnapi Magyar Közlönyben megjelent 535/2020. (XII.1.) sz. Kormányrendelet szerint az önkormányzatok 2021. évi helyi adója és települési adója nem lehet magasabb annál, mint ami a kormányrendelet hatályba lépésének napján érvényes és alkalmazandó. A jelenleg hatályos adórendeletben eddig meglévő kedvezményeket is biztosítani kell jövőre.
A fenti hír nagyon friss. Így még nem tudni, hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban az új tinnyei rendelettel, ill. a tervek szerinti, 2021. január 1-jével történő hatályba lépésével kapcsolatban. A jegyzőtől kértem hivatalos tájékoztatást.
(Frissítés: az 535/2020. (XII.1.) sz. Kormányrendelet miatt a polgármester által hozott 10/2020. (XI.30.) sz. önkormányzati rendeletet (tinnyei helyi adórendeletet) a polgármester az 1/2021. (I.8.) sz. önkormányzati rendelettel módosította. Ennek megfelelően, az új, 2020. november 30-án elfogadott tinnyei adózási szabályok csak egy évvel később, 2022. január 1-jén lépnek hatályba, a 2021-es adózási évre az eddigi szabályok érvényesek.)
Így szól a kormányrendelet idetartozó paragrafusa:
535/2020. (XII.1.) 1. § (1) A 2021. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon helyi adónak, települési adónak az e rendelet hatálybalépése napján hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.
(2) Az önkormányzatnak az e rendelet hatálybalépése napján hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021-ben végződő adóévben is biztosítania kell.
(3) A települési önkormányzat a 2021. évre új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.
Ami biztos, hogy ezzel a kormány jelentősen beleszólt a helyi adóztatásba, és nagyon leszűkítette az önkormányzatok mozgásterét.