Zebra helyett önkormányzati naptár Tinnyén? – nyílt levél Krix Lajos polgármesterhez

Tisztelt Polgármester Úr!

Kérem, tartsa szem előtt, hogy a jogszabályokat veszélyhelyzetben is be kell tartani, melyek nem csak jogokat keletkeztetnek, hanem kötelezettségeket is meghatároznak.

Felszólítom, hogy ne akadályozza képviselői tisztségemből eredő feladataim (munkám) elvégzését és adjon érdemi választ és tájékoztatást az általam írásban feltett kérdésekre, többek között az alábbi, 2020. december 30-án Önnek megküldött kérdéseimre is:


[3.1.1.] Normális esetben az önkormányzati naptár gondolata kedves és a képviselő-testület által is támogatható gesztus lett volna a lakosság felé, de úgy gondolom, hogy nem a jelenlegi helyzetben.
Polgármester úr mivel magyarázza a 12/2020. (XII.16.) sz. pm. határozat 4. pontjában szereplő, egyedi készítésű önkormányzati naptárak és azok 751.400 Ft költségének indokoltságát (szükségességét), miután
korábban több alkalommal az önkormányzat finanszírozásának fenntartási nehézségeivel indokolta az általa tervezett helyi adóemelést,
miután ezek az adóemelések végül nem történhettek meg a kormány jól ismert tiltó rendelete miatt,
miközben tudni lehetett (november közepe óta a közbeszéd témája volt és mára sajnos ez be is bizonyosodott), hogy az önkormányzatok 2021. évi iparűzési adóbevételének felét el fogják vonni, tehát jövőre további nehézségekkel kell önkormányzatunknak megküzdeni,
amikor ebből az összegből több, évek óta szükséges és az önkormányzati naptárnál egyértelműen hasznosabb célra lehetett volna fordítani?

[3.1.2.] Polgármester úr miért folytat személyes kampányt közpénzből? Polgármester úrnak valóban ennyire fontos a személyes kampányolás ebben a nehéz, súlyos gondokkal és gazdasági nehézségekkel teli veszélyhelyzetben?

[3.2.1.] Kérem polgármester úr részletes tájékoztatását az egyszerű gyalogátkelő helyek kialakításának jelenlegi állásáról.
Emlékeztetőül: az év eleji költségvetés tárgyalásakor merült fel több ilyen (nem jelzőlámpás) zebra kialakítása, melyek megvalósíthatósági helyszíneire szakértői koncepció is született. Azóta sajnos semmi hír a fejleményekről.

[3.2.2.] A naptárakra fordított mindegy 750 ezer forintot miért nem pl. az egyszerű zebrák kialakítására fordítottuk? Ebből a keretösszegből több ilyen is megvalósítható lett volna Tinnyén.

A koronavírus járvány miatt a Kormány különleges jogrendet (veszélyhelyzetet) vezetett be. Mint az köztudott, a katasztrófavédelemről szóló törvény szerint ilyenkor a polgármester veszi át a képviselő-testület hatás- és feladatkörét.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a polgármester a veszélyhelyzet adta jogkörénél fogva bármit korlátlanul megcsinálhat és fittyet hányhat a jogszabályok betartására, hogy a nyilvánosságot kizárva egyfajta átmeneti kis önkényuralmat alakíthat ki maga körül. Nem! A jogszabály csak átruházza (azt is csak átmenetileg) a képviselő-testület hatáskörét és feladatkörét a polgármesterre. Azonban a törvényeket ettől függetlenül be kell tartani (mint amikor nincs veszélyhelyzet), és azok nem csak jogokat biztosítanak a képviselő-testület hatás- és feladatkörében eljáró polgármesterek számára, hanem kötelezettségeket is meghatároznak.

Hivatalos segédlet

2020. november 10-én Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár (Belügyminisztérium) és dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár (Miniszterelnökség) a veszélyhelyzettel összefüggésben iránymutatást (segédletet) adott ki az önkormányzatok polgármesterei és jegyzői számára. Ennek tartalmát polgármester úr (és az ön irányítása alatt működő települési jegyző) is ismerheti, hiszen a rendszeresen megjelenő, nyilvánosan is elérhető Önkormányzati hírlevél c. Kiadvány 2020/19-es számában is megjelent, amelyet a polgármesterek és jegyzők automatikusan megkaphatnak.

A fenti segédlet iránymutatást ad a veszélyhelyzetben követendő joggyakorlásra és több kérdésben foglalja össze, hogy az önkormányzatoknak (polgármestereknek, jegyzőknek) ebben a megváltozott helyzetben hogyan kell eljárniuk.

Szeretném felhívni polgármester úr figyelmét a segédletben szereplő néhány fontos részletre.

  1. A polgármester e-mailben vagy más módon kikérheti a képviselő-testület tagjainak véleményét.
    (I.1. pont, „Arra természetesen mód van, főleg a kialakult járványügyi helyzetben, hogy a polgármester e-mailben vagy más módon a döntést megelőzően kikérje a képviselő-testület tagjainak véleményét, …”)
  2. A polgármesternek a döntéseknél figyelnie kell az Mötv. 9.§ és 2.§ (2) alapelveire: nyilvánosság, szükségesség, arányosság, joggal való visszaélés tilalma.Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a polgármester egy személyben csak olyan döntéseket hozhat, amelyek halaszthatatlanok és/vagy összefüggésben vannak a fennálló veszélyhelyzettel.
    (I.5. pont, „… figyelemmel kell lenni, az Mötv. 9.§-ban rögzített alapelvekre (szükségesség, arányosság, joggal való visszaélés tilalma).”)
  3. A döntések előkészítésének módja cseppet sem változott, veszélyhelyzetben is ugyanúgy kell eljárni, mint rendes körülmények között. Ez vonatkozik a jogszabályok, pl. az SZMSZ 28.§ és 38.§ által kötelezően előírt, a döntést előkészítő anyagokra is (előterjesztések, döntési javaslatok stb.), amelyeket el KELL készíteni.
    (I.10. pont, „… a döntés előkészítésre vonatkozó SZMSZ-ben rögzített szabályok megfelelően alkalmazandók.”)
  4. Az önkormányzat működésének nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi előírásokat (is) be kell tartani. Tehát nem csak a döntéseket (határozatok, rendeletek), hanem azok előterjesztéseit is közzé kell tenni, nyilvánosságra kell hozni, méghozzá a jogszabályok, pl. az SZMSZ 23.§ (2) pontjának megfelelően, 2 vagy 5 nappal a döntések előtt. (I.10. pont, „A nyilvánosság biztosítása érdekében a meghozott döntéseket és a döntést megalapozó előterjesztéseket ugyanúgy közzé kell tenni, mint a képviselő-testületi döntéseket és előterjesztéseket.”)

Tehát a jogszabályok rendelkezéseit a veszélyhelyzet során is be kell tartani. Ennek megfelelően:

  • a polgármesternek (ill. irányítása alatt működő jegyzőnek) a közérdekű adatkéréseket 15 napon belül teljesítenie kell: a kért adatokat, dokumentumokat ki kell adni (több, egy évnél is régebbi – többségében nagyon egyszerűen teljesíthető – adatkérésem teljesítését várom).
  • A polgármesternek és a jegyzőnek 30 napon belül érdemi választ kell adnia a képviselő kérdéseire (tájékoztatási kötelezettség). Tegyük tisztába: ezek a kérdések nem csak „egyetlen állampolgár” kérdései (ahogyan erről a tinnyei jegyző vélekedik), hanem adott esetben több 100 választópolgár által megválasztott, a lakosok, a választópolgárok érdekeit képviselő önkormányzati képviselő kérdései (több, egy évnél is régebbi – többségében nagyon egyszerűen megválaszolható – kérdésem megválaszolatlan, ezekre várom a polgármester és a jegyző válaszait).
  • A lakosok közérdekű bejelentéseit és panaszait ki kell vizsgálni, és 30 napon belül érdemben meg is kell válaszolni (többen fordultak már hozzám segítségért, ill. panasszal, mert polgármester úr ezt a kötelezettségét rendszeresen megszegi).

Polgármester úr, kérem, tartsa szem előtt, hogy a fentiek az Ön kötelezettségei.

Felszólítom, hogy ne akadályozza képviselői tisztségemből eredő feladataim (munkám) elvégzését azzal, hogy nem adja meg a képviselőknek a kért adatokat és tájékoztatást, hogy nem hozza a képviselő-testület tagjai tudomására és nem teszi közzé nyilvánosan a polgármesteri döntések előterjesztéseit és egyéb, jogszabályok által előírt kiegészítő anyagait.

Ne burkolózzon homályba, hanem hozza nyilvánosságra a döntések előterjesztéseit is, válaszoljon a megkereséseimre, és adja meg a képviselői feladataim ellátásához szükséges általam kért információt, adatokat és tájékoztatást!

Ezen adatok és információk kizárólag polgármester úr (vagy pl. az irányítása alatt működő jegyző) birtokában vannak. Így nem csak hogy etikátlan, inkorrekt, jogszabálysértő és az önkormányzatiság megcsúfolása, ha azok megismerhetőségét megakadályozzák, de szeretném emlékeztetni, hogy a fentiek nem teljesítése következtében hivatalos személyként, szándékos hátrány okozásával akár komolyabb bűncselekmény, a hivatali vagy közérdekű adattal visszaélés tényállását is megvalósíthatnak, amelyet a Btk. (Büntető Törvénykönyv) három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Tisztelt Polgármester Úr!

Ha mindent a falu érdekében és szabályosan végez, akkor miért kell eltitkolni a nyilvános és közérdekű adatokat?

Várom polgármester úr érdemi válaszait.

Ladányi Péter
megválasztott önkormányzati képviselő


Tájékoztatásul:

Közérdekű adattal visszaélés

Btk. 220. § (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,
b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, illetve
c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a közérdekű adattal visszaélést jogtalan haszonszerzés végett követik el.

Hivatali visszaélés

Btk. 305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen
a) hivatali kötelességét megszegi,
b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


FONTOS!
Ne felejtsen el feliratkozni a képviselői blogom értesítéseire, hogy ne maradjon le a további bejegyzésekről és a fontos helyi információkról!


Feliratkozás a képviselői blogom értesítéseire mobiltelefonon (Android): Nyissa meg a blogomat a telefon (vagy számítógép) böngészőjében, és koppintson a felugró ablakban megjelenő IGEN-re!

Back to Top