A 2019 februárja óta behajtási díjat kell fizetni a 7,5 t feletti össztömegű (nehéz) tehergépkocsik után, ha be akarnak hajtan a tinnyei önkormányzat kezelésében lévő belterületi utakra.
Ahányszor behajt egy nehéz tehergépkocsi az önkormányzat által kezelt egyik helyi utcába, minden alkalommal használja, terheli és koptatja (rongálja) azt. A díjból befolyó bevétel célja, hogy az utak állagromlásainak kijavítására forrást teremtsen, ill. a szállítmányozók ezáltal részt vállaljanak az út karbantartásának költségeiből. Azonban a díjat végeredményben a helyi (tinnyei) építkezők, megrendelők fizetik meg, hiszen a szállítmányozó vállalkozás a kivetett behajtási díjat simán átszámlázza, ill. beépíti a szállítási díjba.
Heti, havi vagy éves átalánydíj – vagy inkább valami más?
Azonban a jelenleg hatályban lévő, „Tinnye Község területén súlykorlátozáshoz kötött behajtás rendjéről” szóló 3/2019. (II. 28.) sz. önkormányzati rendelet csak éves, havi és heti engedélyeket ismer, de nem teszi lehetővé, hogy egy hétnél rövidebb időtartamra vagy egy alkalomra lehessen megváltani a behajtási díjat. Az egy heti díj pedig nem is kevés: akár 18 ezer forintra is rúghat (súlykategóriától függően 6, 12 vagy 18 ezer forint).
A behajtási díj egy építkezés során több százezer forintos többletköltséget jelent, hiszen gyakorlati okok miatt többnyire minden szállítás külön behajtási díjat keletkeztet az építtetőknek. Nem tartom igazságosnak, hogy egyetlen szállításért egy hétre kelljen megváltani a behajtási díjat a megrendelőnek, pedig sajnos ez a jellemző gyakorlat. Ráadásul a heti díjjal a nem tisztességes vállalkozók akár vissza is élhetnek (a tinnyei megrendelők kárára), hiszen ha a vállalkozó egy héten belül több fuvart is vállal, akár mindegyik megrendelővel kifizettetheti az őt csak egyszer terhelő díjat.
Azonban a behajtás és az utak állagromlásának ellensúlyozására nem a heti átalánydíj a legideálisabb megoldás. A súlykategórián kívül a behajtások számától függ, hogy mekkora mértékben kell kivennie a részét a szállítmányozónak (építtetőnek) az út karbantartásának költségeiből. Tehát ideális esetben (a súlykategórián kívül) ezt kellene alapul venni a díjak megállapításakor. Ugyanakkor a heti díj egyszeri megváltásával a teherautó lényegében egy héten belül korlátozás nélkül közlekedhet, akárhányszor behajthat az önkormányzat útjaira.
Javaslatom a behajtási díj rendelet módosítására
A fentiek miatt 2021. március 29-én rendeletmódosítási javaslatot nyújtottam be a tinnyei képviselő-testülethez, melynek főbb pontjai:
- A behajtások számát alapul vevő, alacsonyabb díjfizetési mód (egyfajta napidíj),
- A polgármester helyett a jegyző legyen illetékes a behajtási díjakat érintő egyedi hatósági ügyekben,
- A rakománnyal ellátott (árut szállító), tehát az önkormányzati utakat valóban terhelő helyi tehergépjárművek is legyenek bevonva a díjfizetésből adódó közteherviselésbe
Indítványomat az alábbi hivatkozásra kattintva Önök is elolvashatják:
» 20210329_LP15_Behajtasi_dij_rendelet_modositasa.pdf
Külön kértem a polgármestert és képviselőtársaimat, hogy írják meg véleményüket a javaslatomról, de indítványomra eddig egyedül Krix Lajos válaszolt. Április 13-i levelében a polgármester a javaslatomról lényegében a következőket írta:
- A rendelet módosítási javaslat a rendkívüli jogrend miatt a veszélyhelyzet utáni első képviselő-testületi ülésen tárgyalható.
- A polgármester szerint „minden rendeletnek akkor van értelme, ha annak végrehajtása folyamatosan kontrollálható”, ami településünkön nehezen biztosítható a szükséges személyi, tárgyi, ill. forrás hiánya miatt.
Végül néhány képviselői gondolat
1. A polgármester a „rendkívüli jogrendre” hivatkozik, amivel egyébként nincs is baj. A javaslat nem függ össze a veszélyhelyzettel, ill. annak elhárításával és nem halaszthatatlan. Rendben, értem. De ugyanez miért nem zavarta eddig Krix Lajost?
- Amikor a „rendkívüli jogrend” alatt már több olyan döntést hozott, ami nem függ össze a veszélyhelyzettel vagy annak elhárításával, és egyáltalán nem volt halaszthatatlan.
- Mindezt úgy, hogy a képviselők véleményét nem kérte ki, a döntési folyamatba nem vonta be őket, de még csak nem is tájékoztatta őket.
- Mindezt úgy, hogy az önkormányzat honlapján csak hetekkel később tették közzé a polgármesteri döntést, ráadásul annak kiegészítő (jogszabályok szerint kötelező) dokumentumai nélkül.
2. Úgy tűnik, képviselőtársaim most sem végzik a képviselői munkájukat. Nem érdekli őket egy helyi rendelet módosítására vonatkozó javaslat. Egyáltalán nincs véleményük, vagy azt megtartják maguknak. Vagy félnek attól, hogy megosszák azt az összes képviselővel. Úgy gondolom, ez nem szolgálja Tinnye érdekét, és ez nem közös munka. Inkább úgy fogalmaznék, hogy ez az önkormányzatiság megcsúfolása, egyúttal totális érdektelenség. Vagy, ami még rosszabb, a közös munka szándékos ellehetetlenítése, és ez
a mindig csendben maradó képviselők személyes szégyene.
3. Ha csak úgy lenne értelme egy rendeletnek, ha „annak végrehajtása folyamatosan kontrollálható”, akkor vajon miért van Tinnyén építményadó, telekadó, vagy akár behajtási díj? Ezeket sem lehet folyamatosan kontrollálni. Ezt bizonyítja a 100 millió forintos nagyságrendű telekadó tartozás, és a mintegy 32 millió forintos nem behajtott, ill. nem végrehajtott adóbevétel veszteség (elévülés miatt) ami csak 2019-ben 11,2 millió forintot tett ki. Ez a tavalyi 11,2 (és összesen 32) millió adóforint tehát egyszerűen elveszett. Kíváncsi vagyok, mennyi pénzt buktunk hasonló okok miatt 2020-ban.
Csak hogy világos legyen: az elévülés azt jelenti, hogy aki a hivatal felszólításai ellenére nem fizette be az adót, az ellen a hivatal nem tette meg a következő lépéseket a jogos adókövetelés behajtása érdekében. Ez súlyos gondatlanság, a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodás, ami komoly aggályokat vet fel.
Természetesen a fenti adók és díjak kivetéséhez szükséges rendeletek egyáltalán nem értelmetlenek. Ezek a bevételek biztosítják önkormányzatunk költségvetésének jelentős részét. Szerencsére sok jogkövető polgár és vállalkozó van, örüljünk neki, hogy ők vannak többségben. A renitens adótartozókat pedig adataik közzétételével kellene ösztönöznünk a jogkövető magatartásra. A komoly tartozásokat az elévülést megelőző végrehajtási eljárással, a behajtási díjat pedig szúrópróba szerű ellenőrzésekkel lehet felderíteni és a jogos bevételeket behajtani. Mert az mégsem helyes, hogy mi, jogkövető lakosok fizessük meg a nagyban játszó, de adót, díjakat nem fizetők által okozott károkat.
4. A jegyző eddig még nem adta meg a rendelet módosítási javaslatomban március 29-én kért adatokat a behajtási díjból származó, előző éves bevételekre, valamint a kedvezményes helyi vállalkozók számára vonatkozóan. Az adatokat türelmesem várom.
A hatályos jogszabályok előírják, hogy az előterjesztéseket azok benyújtásakor az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Kérni fogom a jegyzőt, hogy javaslatomat tegye közzé a tinnye.hu honlapon.
FONTOS!
Ne felejtsen el feliratkozni a képviselői blogom értesítéseire, hogy ne maradjon le a további bejegyzésekről és a fontos helyi információkról!
