Hangosan gondolkodom (képviselő-testületi ülés, 2019-11-14)

Az alábbiakban az ülésen történtekkel kapcsolatban megfogalmazódott véleményemet és képviselői gondolataimat olvashatják. Beszámolót, ahogyan én látom/láttam a dolgokat, „hangosan” gondolkodva egyes közérdekű kérdésekről.


2. napirendi pont: Alpolgármester illetménye vagy tiszteletdíja és munkarendjének meghatározása

A polgármester javaslatára a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíja a maximális alpolgármesteri díj 50%-a lett (124 650 Ft/hó + 15% költségtérítés). Véleményem (és a korábbi előterjesztésem) szerint a társadalmi megbízatású alpolgármesteri megbízatás szolgálat (ahogyan az önkormányzati képviselői megbízatás is), emiatt egy ilyen kis faluban nem kellene tiszteletdíjat fizetni a képviselőknek és az alpolgármesternek.

Ugyanúgy, ahogyan a környező, Tinnyéhez hasonló településeken sem. Még Perbálon sem fizetnek tiszteletdíjat a képviselőknek és az alpolgármesternek.

Látva, hogy az ezzel kapcsolatos előterjesztésem nem kerül napirendre (azt most sem sikerült napirendre vetetnem), az ülésen átadtam a képviselői tiszteletdíjamról szóló lemondó nyilatkozatot a képviselő-testületnek (jegyzőnek).

4. napirendi pont: SZMSZ felülvizsgálata

A polgármester felolvasta, hogy az előterjesztésem mely pontjaival nem ért egyet (szinte az összeset felsorolta) hozzátéve, hogy ő is szeretne 1-2 dolgot majd javasolni az SZMSZ-hez. Ezután én is elmondtam tételesen, hogy melyik általam javasolt módosításnak miért kellene belekerülnie az SZMSZ-be, és az miért lenne jó a tinnyeieknek.

Több módosítási javaslatom a nyilvánosságot, az átláthatóságot és a lakosság tájékoztatásának javítását célozza. Több módosítás a jogszerűség megteremtése miatt lenne szükséges, amely évek óta problémás Tinnyén.

Balogh Rita alpolgármester szerint a 4 közmeghallgatás túl sok, de 1 közmeghallgatást + 3 falugyűlést el tudna fogadni. Nem teljes az örömöm, mert a közmeghallgatás megfelelően hivatalos forma, de ebben kompromisszumkész vagyok.

közmeghallgatás: speciális képviselő-testületi ülés (a lakosok jelenlétében), ezért készül róla hivatalos jegyzőkönyv, amelyet a kormányhivatalnak is el kell küldeni. Egyszerűen szólva, a közmeghallgatás egy nagy nyilvánosság előtt tartott képviselő-testületi ülés, melynek során a lakosok hozzászólhatnak, kérdezhetnek.

falugyűlés, lakossági fórum: hasonló a közmeghallgatáshoz, de nem hivatalos ülés, így nem készül róla jegyzőkönyv sem. A kormányhivatal sem értesül az ott történtekről.

Szopkó Csaba képviselő szerint a 4 közmeghallgatás és a képviselő-testületi ülések 18 órás kezdése egyszerre már sok: ha az egyik megvan, akkor a másik felesleges. Nem teljesen értem, hogy mi köze van egymáshoz a két dolognak, de elmondtam: ez egy gesztus a lakosság felé. Nem kell félni a képviselőknek a nyilvánosságtól.

Krix Lajos polgármester szerint a lakosság beleszólására ott vannak 5 évente a választások, ezzel a módosítással 1800 ember vezetné a falut. Ez abszurd! Emlékeztettem a polgármestert és a képviselőket, hogy semmi ilyesmi nem szerepel az előterjesztésemben.

A jegyző javaslatára a képviselő-testület az SZMSZ módosítását a következő rendes ülésen foga érdemben tárgyalni és döntést is akkor hoz majd róla.

Javaslom, hogy hallgassák meg a napirendi pont hangfelvételét. Higgyék el, nagyon tanulságos…

5. napirendi pont: Adórendelet felülvizsgálat

A polgármester elmondta, hogy azért nem küldött előterjesztést a napirendi ponthoz, mert nem kíván azon változtatni (de véleménye szerint a jövő év első felében valószínűleg tárgyalnunk kell róla).

Ezt értem, de úgy gondolom, a képviselők megérdemelték volna, hogy ha az SZMSZ szerint időben kapnak legalább egy egymondatos előterjesztést, pl.: „A Mötv. szerint az adórendeletet felül kell vizsgálni, de az a határozati javaslatom, hogy az adórendeleten most ne változtassunk.”

Ugye, hogy mennyire egyszerű? És mégis időben tudták volna a képviselők, mire számítsanak…

Back to Top